Hírek

Szőke István temetése

 

A közelmúltban elhunyt Szőke István, Jászai Mari-díjas színész, rendező temetési szertartása 2016. november 28-án 13 órakor lesz az Óbudai temetőben.


Megyei Prima-díjak

 

Átadásra kerültek a megyei Prima-díjak


A VOSZ Győr-Moson-Sopron Megyei szervezete "Magyar oktatás és köznevelés" kategóriában Kocsis Rozi bábművészt, rendezőt, a Vaskakas Bábszínház igazgatóját tüntette ki. 

Baranya Megyében Pilári Gábor bábművész, a MárkuSzínház vezetője részesült elismerésben. 

 

Kitüntetésükhöz szeretettel gratulálunk!

POSZT - szakmai beszélgetés

 

Szakmai beszélgetés a POSZT-ról

Mikroszínpad, 2016. november 14.

 

Keszég László, a Magyar Színházi Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: az összejövetel célja, hogy megbeszéljük az idei POSZT tapasztalatait, a pozitívumait és a negatívumait egyaránt. Egyben felkérte Szolnoki Andrást a beszélgetés moderálására.

Szolnoki András elmondta, ő valóban minden POSZT-on jelen volt, akkor is, amikor még minden évben más városban rendezték meg a fesztivált, sőt forgattak is az akkori tv-nek.  Elsőként Jordán Tamást kérte fel, hogy mondja el a véleményét.

Jordán Tamás a POSZT-ot kezdetektől fogva ért számos kritikára reagált, melyek szerint a POSZT nem szakmai, hanem „örömfesztivál”. Számos adattal támasztotta alá, hogy tizenhat éve, a kezdetekkor is a versenyprogram volt a legfontosabb, de a kísérő, ún. „off” rendezvények is mindig magas szakmai színvonalat képviseltek. A POSZT lényege, s ezt vállalta annak idején a város is, hogy lehetőség legyen az „együtt-létre”, egymás előadásainak a megnézésére. A mostani koncepció éppen ezt az együttlétet gyilkolja meg; ez az az esemény, ahol a turizmusnak nincs keresnivalója, a mi szakmánkról kellene szólnia: szakmai fesztivál legyen, ami egyben örömünnep is. Ezt pedig a mostani pénzből is meg lehetne csinálni. Korábban az volt az alapelv, hogy sokan legyenek jelen, most pedig az, hogy minél kevesebben. Ezen mindenféleképpen változtatni kellene.

Kiss Mari, az idei szakmai zsűri elnöke elmondta, hogy az ő munkájukat csak dicséret illette. Felmerült köztük, hogy a találkozó ne verseny legyen, hanem csak seregszemle; szerinte – s ezt a véleményét többen osztják – hivatásos szakemberek, kritikusok válogassanak.

Sólyom András válogatóként azt emelte ki, hogy ő kb. 150 előadást látott, de úgy érezte, több előadásnak is helye lett volna a versenyprogramban. Az idén nem voltak szakmai viták, csak közönségtalálkozók. Azokra is szükség van, de legyen egy szakmai vita is, amikor is az egész szezonról lehet beszélni.

Hiányolták a fiatalokat, az „Ifi Géniusz az aulában” programot, amelyen annak idején nemcsak a színművészeti egyetemek voltak jelen, határon innen és túlról, hanem az egyéb művészeti egyetemek is.

Mindenki elismerte, hogy a szakmai vitáknak sem a formája, sem a helyszíne nem vált be, s üdvözölték a menedzsment rugalmasságát, hogy néhány nap után bevitték a színházba a vitákat.

Kovács Dezső elmondta, hogy szerinte idén rengeteg, a szervezetlenségből adódó baki volt, amit ki lehet javítani, de jobb volt a hangulat, mint 2015-ben. Vannak pozitív jelek, de az alapkérdések még mindig nincsenek tisztázva. Sok ilyen jellegű beszélgetésre van szükség, mint a mostani. Az idei szezon már most nagyon erősnek ígérkezik, nehéz lesz a válogatás.

Többen elmondták, hogy még nincs kész a versenyszabályzat, aminek kidolgozása a Szakmai Tanácsadó Testület feladata, készültek már anyagok, vannak viták, de lassan halad a dolog. Problémás a regisztráció, egyszerűen teljesíthetetlen, hogy minden regisztrált előadást megnézzenek a válogatók.

Keszég László szerint egy más generációnak a mai szituáció már nehezen érthető, a mostani kor csak jogásznyelven ért. Voltak annak idején jó elemek, amiket most is vissza lehetne hozni. Mindenképpen csak a Kisvárdai Fesztivállal összefüggésben lehet a POSZT-ot értelmezni. Tudomásul kell venni, hogy minden politikai.

Szokolai Brigitta a dramaturgok nevében elmondta, hogy pénzhiány miatt idén nem tudták a szokásos Nyílt Fórumot megtartani, csak három felolvasó-színházi előadást – azt is a Zsolnayban. Úgy néz ki, hogy jövőre viszont lesz elég pénz arra, hogy több lépcsőben rendezzék meg a Nyílt Fórumot, aminek a csúcspontja a POSZT. Szeretnének mindenképpen visszaköltözni a városba, lehetőség szerint a Művészetek Házába.

A nemzetiségi színházak nevében Csasztvan András, a Szarvasi Cervinus Teátrum igazgatója, a Nemzetiségi Színházak Szövetségének új elnöke elmondta, hogy szeretnének továbbra is jelen lenni a POSZT-on. Fesztiváljukat nem ott szeretnék rendezni, de néhány előadással megjelennének, a Szövetség garanciájával.

Felmerült az is, hogy vajon Pécs alkalmas-e „a” nemzeti színházi fesztivál megrendezésére.

Márta István felhívta a figyelmet arra, hogy nem nyitható meg a POSZT régi honlapja, pedig azon igen értékes anyagok voltak, hangfelvételek és írásos anyagok is. Az a tartalom nemzeti kincs, melynek kutathatóságáról gondoskodni kell.

Elhangzott, hogy a jelölések terén korábban különbségek voltak az egyes színházak között: csak a kiemeltek jelölhettek két előadást, az egyéb formációk csak egyet. Az így jelölt előadásszám már fizikálisan is nézhető volt.

Komáromi György elmondta, hogy a színházaknak elküldött regisztrációs papír alapjában véve csak gazdasági kérdéseket tartalmazott. Viszont nem szabad, hogy a POSZT csak logisztikai, üzleti vállalkozás legyen – jelenleg hiányzik a szakmai koncepció.

Nagyon fontosak az anyagi feltételek – a Tavaszi Fesztiválhoz hasonlóan szerepeljen a POSZT is a garantált központi támogatású fesztiválok között. Nincs könnyű helyzetben a város, ez látszott az idei szervezésen is, de tudomásunk szerint akarja a fesztivált.

A jelenlévők szerint szükség van nemcsak a POSZT-ra, hanem az ehhez hasonló szakmai beszélgetésekre is. Sajnálatos, hogy sem a másik két tulajdonos, sem a menedzsment nem képviseltette magát.

A Magyar Színház Társaság felvállalta, hogy újabb beszélgetést szervez, abban bízva, hogy minden fél jelen tud lenni.

Résztvevők: Ács Piroska, Árkosi Árpád, Béres Attila, Borsós Bea, Császár Angela, Csasztvan András, Dobák Lívia, Felföldi Anikó, Frigyesi András, Imely Zoltán, Jordán Tamás, Karsai György, Keszég László, Kiss B. Atilla, Kiss Mari, Komáromi György, Kovács Dezső, Kovács Zita, Lakos Anna, Márta István, Máté Gábor, Mihályi Győző, Ráksi Katalin, Spilák Klára, Stuber Andrea, Sólyom András, Szokolai Brigitta, Szolnoki András, Vajda Márta, Wettstein Tibor, Zappe László

Felhívás

 

Konferencia-felhívás

Simándy József és a háború utáni magyar operajátszás aranykorszaka

 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban Simándy József operaénekes születésének százéves jubileuma alkalmából Háromszázezer magas Cé - Simándy100 címmel időszaki kiállítással emlékezik a művészre. A tárlat 2016. szeptember 18-án nyílt meg és 2017. március 5-én, a művész halálának 20. évfordulóján zárul.

 

A kiállításhoz kapcsolódóan az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez zenetörténettel, zenekritikával, színház- és művelődéstörténettel foglalkozó (BA, MA vagy PhD képzésben résztvevő) egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára.

 

Időpont: 2017. március 3. (péntek)

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)

 

A konferencia középpontjában az 1945 utáni magyar operajátszás több szempontból is izgalmas periódusa áll, egy olyan korszak, amelynek emblematikus alakja volt Simándy József. Így várunk Simándy József pályáját a kritikai recepció tükrében bemutató, főként az operaházi korszakra (1940-1980) koncentráló előadásokat. Állhat a vizsgálat fókuszában az is, hogy ki határozza meg az operák színrevitelét az említett 40 év során. (A szerzőé, a rendezőé vagy az előadóé az operaszínpad ebben az időszakban?) Mindez értelmezhető tágabb kontextusban is: hogyan érvényesülnek a politika diktálta kötelezettségek az 1945 utáni operaműsorban? Milyen körülmények között jött létre az 1953-as legendás Bánk bán-előadás?

Szívesen fogadjuk konferenciánkon az elődök, illetve a kortársak (énekesi) pályájának bemutatását. A korszakot meghatározó Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv életműve – a rendezés és a színpadkép átalakulása az 1960-as évektől kezdődően – is érdekes témája lehet az előadóknak. Hogyan hat a kor operai színrevitelére a Nádasdy-Oláh-örökség? A Simándy József által énekelt operák (pl. Verdi: Otello és Traviata, Erkel Ferenc: Bánk bán, Puccini: Tosca) és az ezek alapjául szolgáló irodalmi művek (pl. Shakespeare: Othello, Dumas: A kaméliás hölgy, Katona József: Bánk bán, Sardou: La Tosca) összehasonlítása szintén izgalmas előadások alapjául szolgálhat.

A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a háború utáni magyar operakultúra jellegzetességének, történetének bemutatására.

 

A maximum 20 perces előadások, egymást követő szekcióban (délelőtt és délután) hangoznak majd el. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján az elhangzott előadások írott változatából szerkesztett válogatást közlünk.

 

A konferenciára az előadó elérhetőségeinek (név, e-mail cím, telefonszám, intézmény) megküldésével és a tervezett előadások absztraktjával (2000 leütés) lehet jelentkezni.

 

Az absztraktok és a jelentkezés beérkezésének határideje: 2017. január 9.

A jelentkezéseket fogadja: Takács Ágnes

                                           Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

                                            +36-1-375-11-84/106