Alapszabály

Preambulum

A Magyar Színházi Társaságot alapító szervezetek a jelen Alapszabályban foglalt Társaságot azért hozzák létre, hogy a magyar színház művészeti és szakmai szervezetei a magyar színházművészet egyre gazdagabb sokszínűségére alapozva, eddigi eredményeik védelmében, intézményeik fejlődése és fejlesztése érdekében a demokratikus Magyarország folyamatosan alakuló piaci és társadalmi viszonyai között a korábbiaknál is összehangoltabban léphessenek fel. E célok elérésére átlátható szervezettel, a színházművészet iránt elkötelezett képviselőkkel, a változó világra nyitottan kívánnak hosszú távon együttműködni.

A Magyar Színházi Társaság Alapszabálya

I.    A Társaság neve és célja
1. 1.    A Társaság neve: Magyar Színházi Társaság (az Alapszabályban a továbbiakban: Társaság)
angolul: Hungarian Theatre Society
franciául: Société du Theâtre Hongrois
németül: Ungarische Theatergesellschaft
1. 2.    A Társaság alapítási éve: 1997.
1. 3.    A Társaság önálló jogi személy, amely önálló gazdálkodást folytat. Tevékenységét a Magyar Köztársaság törvényei és az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint végzi.
1. 4.    A Társaság a Magyar Színházművészeti Szövetség jogutódja annak vonatkozó 1997. október 13-diki  határozata alapján.
1. 5.    A Társaság székhelye: 1068 Budapest, Városligeti fasor 38.
1. 6.    A Társaság hivatalos nyelve: magyar.
1. 7.    A Társaság hivatalos pecsétje: Körfeliraton a Társaság teljes neve. Hosszú formátumban a Társaság teljes neve, címe.
1. 8.    A társaság célja:
a színházak, színházi szakmai szervezetek és intézmények szakmai összefogása és képviselete, a magyar színházművészet és színházi kultúra általános érdekvédelmének ellátása;
a magyar színházi kultúra fejlődésének társadalmi eszközökkel való támogatása,
a színházi szakmák védelme, törekvés a színházművészetet szolgáló nemzeti vagyon megőrzésére, a színházak működése anyagi és egyéb feltételeinek folyamatos javítására;
a magyar színházi kultúra vonzerejének megőrzése, fejlesztése,
a nemzetközi színházszakmai kapcsolatok ápolása,
színház-intézményvezetői, szükség esetén foglalkoztatotti érdekérvényesítés,
a szakmai érdekegyeztetés belső fórumainak megteremtése.
1. 9.    A Társaság a kitűzött célokat a következők szerint valósítja meg:
Fórumot biztosít:
a színházművészet szakmai-társadalmi problémáinak kifejezéséhez;
az érintett szakterületeken az elért eredmények széles körű ismertetéséhez;
a gazdasági és jogszabályi környezetet érintő véleménycserékhez;
a szakterületet irányító hatóságokkal (minisztériumok, önkormányzatok) való kapcsolattartáshoz;
a külföldi szakmai szervezetekkel és intézményekkel illetve ezek hazai képviseleteivel történő vélemény- és tapasztalatcseréhez;
a színházi szakmán belüli érdekegyeztetésre.
A magyar színházkultúra érdekében
javaslataival és véleményével, információk szolgáltatásával részt vesz a színházművészetet érintő kultúrpolitikai koncepciók kialakításában;
szakmai elemzéseket, prognózisokat készít(tet) a kulturális folyamatokról;
részt vesz a szakmát érintő megállapodások, ajánlások kidolgozásában, jogszabályok alkotását, ill. módosítását kezdeményezi;
törekszik arra, hogy a Társaság, ill. az általa képviselt szervezetek megkérdezése illetve közreműködése nélkül ne születhessenek színházi élet egészét és a színházakat közvetlenül érintő döntések.
kiadói tevékenységet folytathat, vagy azt támogatja
vállalkozói tevékenységet folytathat
1. 10.    A Társaság politikailag független, sem politikai párttól, sem politikai mozgalomtól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőt nem állít és nem támogat. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II.    A Társaság tagjai
2. 1.    A Társaság tagjai kizárólag önálló jogi személyként működő magyarországi színházi szervezetek, színház-szakmai társadalmi szervezetek, ill. a színházművészet területén működő oktatási, tudományos, és más szakmai intézmények lehetnek:
2. 2.    A Társaság 2.1. pont szerinti tagjai saját létesítő okiratuk szerinti főtevékenységüknek megfelelően az alábbi szekciókba tagozódnak:
1. szekció Budapesti színházak
2. szekció Vidéki színházak
3. szekció Bábszínházak
4. szekció Független színházak
5. szekció Szabadtéri színházak
6. szekció A színművészek országos egyesülete
7. szekció Látvány-, díszlet- és jelmeztervező művészek országos egyesülete
8. szekció Egyéb színház-szakmai társadalmi szervezetek
9. szekció Egyéb színházi intézmények, alapítványok, nemzetközi szervezetek magyar tagozatai, stb.
A szekciók a Közgyűlés munkáját segítő szervek, feladatuk a Társaság vezető szerveibe történő jelölés, delegálás. A Társaság minden tagja egy szekcióhoz tartozhat. Amennyiben a tag létesítő okirata vagy alapszabálya alapján több szekcióba is tagozódhatna, saját maga döntheti el, mely szekcióhoz kíván tartozni. A szekciók tagságáról a Titkár vezet nyilvántartást.
2. 3.    A tag jogait és kötelezettségeit aláírásra jogosult képviselője, vagy általa kiadott írásos meghatalmazással rendelkező más személy útján gyakorolhatja.
2. 4.    A Társaság tagja
 jogosult a Társaság szolgáltatásainak igénybevételére
b)    jogosult bármely, a tagságot érintő kérdésben a Társasághoz fordulni, (2.3 pont szerinti) képviselője útján:
részt vehet a Társaság tevékenységében és rendezvényein,
választhat és választható a Társaság szerveibe, tisztségeire,
jogosult a Társaság megbízásából különböző testületekben képviselőként fellépni,
a szervezet bármely szervének összehívását kezdeményezheti.
2. 5.    A tag köteles:
a Közgyűlés és az Elnökség határozatait magára nézve kötelezőnek tekinteni, annak eleget tenni,
a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjat befizetni.
2. 6.    Tagsági viszony létesítése és megszűnése
A tagfelvételi kérelmet írásban kell benyújtani, a tagfelvételi kérelemről a Közgyűlés dönt.
A tagsági viszony kilépéssel vagy kizárással szűnhet meg.
A tagsági viszony kilépéssel akkor szűnik meg, ha a tag azt írásban kéri.
Kizárással a tagsági jogviszony akkor szűnik meg, ha a tag az Alapszabályban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget (többszöri felszólítás ellenére tagdíját nem fizeti meg) illetve működése már nem felel meg az Alapszabályban foglaltaknak, vagy a Közgyűlés, illetve Elnökség határozatának nem tesz eleget. A kizárásról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt.
2. 7.    A Tagok névsorát a tagnyilvántartó melléklet tartalmazza.
2. 8.    A tagok a Társaság Alapszabályának keretei között és saját alapszabályuknak, alapító okiratuknak megfelelően működnek és önálló szakmai tevékenységet folytatnak. A több tagot érintő tevékenységük során kölcsönösen együttműködnek.

III.    A Társaság vezető, ellenőrző és operatív szervei:
3.1.    A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés.
3.2.    A Társaság ügyintéző szerve az Elnökség.
3.3.    A Társaság ellenőrző szerve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság.
3.4. A Társaság operatív bizottságai:
az Etikai bizottság
a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
a Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság
továbbá az ideiglenes bizottságok
3. 5.    A Közgyűlés, továbbá a Társaság ellenőrző szerveinek, valamint operatív bizottságainak ülései nyilvánosak. Az ellenőrző szervek és az operatív bizottságok azonban bármely tagjuk indítványára zárt ülést rendelhetnek el.
3. 6.    Az Elnökség, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, illetve a Társaság operatív bizottságainak határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
3. 7.    Nem lehet a Társaság Elnöke, az Elnökség vagy a PEB tagja olyan személy, aki más társadalmi szervezet tisztségviselője volt, annak megszűnését követő két éven belül, ha az említett megszűnt szervezet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
3. 8.    Ha jelen alapszabály másként nem rendelkezik, a Társaság operatív bizottságaira (a továbbiakban együttesen: „Bizottság”) az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
a)    A bizottsági tagok jelölésére a Szekciók jogosultak.
b)    A Bizottságba olyan személy jelölhető tagnak, aki a Társaság valamely tagjával állandó munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik (1.-5. és 9. szekciók esetében), illetve avval tagsági jogviszonyban áll (6.-8. szekciók esetében).
c)    A Szekciók által jelöltek közül Szekciónként a legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekinteni. A tagok megbízása négy évre szól.
d)    A Bizottság tagját helyettesíteni nem lehet, a lemondott (visszahívott) tag helyére az érintett Szekció új tagot jelöl, akinek megválasztásáról a soron következő Közgyűlés dönt. A Bizottság tagjának megbízása megszűnik, ha megválasztásának feltételei nem teljesülnek.
e)    A Bizottság saját tagjai közül elnököt választ.

IV.    A Közgyűlés
4.1.    A Társaság legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely a Társaságot érintő bármely kérdésben dönthet.
4.2.    A Társaság tagjai a Közgyűlésen szavazati joggal vesznek részt. A tagokat a Közgyűlésen azok aláírási joggal rendelkező vezetője, vagy általa írásban meghatalmazott személy képviseli.
4.3.    A Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt az Elnök, valamint az Elnökség, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság tagjai.
4.4.    A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a)    megállapítja, vagy szükség esetén módosítja a Társaság Alapszabályát;
b)    megtárgyalja és elfogadja az Elnökség, illetve a Társaság éves beszámolóját, továbbá a a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése alapján a legutóbbi Közgyűlés óta végzett társasági munkát, meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait;
c)    beszámoltatja az operatív bizottságokat;
d)     tisztújító Közgyűlésen jóváhagyja a Társaság Elnökségét, továbbá megválasztja az Elnököt, az Ellenőrző Bizottság elnökét, két tagját és az Etikai Bizottságot, a felsoroltakat tisztségükből vissza is hívhatja;
e)    megválasztja a Szavazatszámláló Bizottságot, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét;
f)    megállapítja a társasági tagdíjak összegét/mértékét;
g)    dönt a tagfelvételekről és kizárásokról;
h)    dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket valamely jogszabály, vagy a Társaság Alapszabálya kizárólagos hatáskörébe utal;
i)    dönt a szervezetnek más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondásáról;
j)    elfogadja a Társaság éves költségvetését;
k)    elfogadja az Elnökség beszámolóját.
4.5.    A Közgyűlés rendje és összehívása:
A Közgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli. Mind a rendes, mind a rendkívüli Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A minden negyedik évben tartott Közgyűlés tisztújító. A tisztújító közgyűlések között minden évben legalább két rendes közgyűlést kell tartani. A Közgyűlés napirendjére az Elnökség tesz javaslatot. Erről a Társaság tagjait a kitűzött időpont előtt legalább két héttel írásban értesíteni kell.
Rendkívüli Közgyűlést 30 napon belül kell összehívni, ha azt a tagok egyharmada, illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a cél és az ok megjelölésével írásban kéri.
4.6.    A Közgyűlés határozatképessége, vezetése, határozatai
Határozatképes a Közgyűlés, ha azon a tagok 50%+1 fő és minden szekció legalább egy tagja jelen van.
Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, a 30 napon belül bármikor ugyanazon napirenddel összehívott Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a meghívóban utalni kell.
4.7.    A Közgyűlés határozatait – ha jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik – a szavazati joggal jelen levők egyszerű szótöbbséggel hozzák. Alapszabály módosításhoz és az Elnök, valamint a szervezet tisztségviselőinek (Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Etikai Bizottság) visszahívásához azonban kétharmados egyetértő szavazat szükséges. Határozatait általában nyílt szavazással hozza, a tisztségviselők megválasztása és visszahívása mindig titkosan történik.
4.8. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

V.    Az Elnökség
5.1.     Az Elnökség tagjai: az Elnök, valamint az 5.3. pont szerint megválasztott tizenegy fő (delegált tag). Az Elnököt a Közgyűlés közvetlenül megválasztja, többi tagját pedig egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megerősíti.
5.2.    Az Elnököt a Közgyűlés titkos szavazással választja meg.
Az Elnökségbe a szekciók delegálnak tagokat az alábbiak szerint:
1. szekció Budapesti színházak – 1 fő
2. szekció Vidéki színházak – 1 fő
3. szekció Bábszínházak – 1 fő
4. szekció Független színházak – 1 fő
5. szekció Szabadtéri színházak – 1 fő
6. szekció A színművészek országos egyesülete – 2 fő
7. szekció Látvány-, díszlet- és jelmeztervező művészek országos egyesülete – 1 fő
8. szekció Egyéb színház-szakmai társadalmi szervezetek – 2 fő
9. szekció Egyéb színházi intézmények, alapítványok, nemzetközi szervezetek magyar tagozatai, stb. – 1 fő
5.3.1    Az Elnökségbe olyan személy jelölhető tagnak, aki a Társaság valamely tagjával állandó, folyamatos munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik (1.-5. és 9. szekciók esetében), illetve avval tagsági jogviszonyban áll (6.-8. szekciók esetében). A 6., 7. és 8. szekcióban említett társadalmi szervezetek egyéni tagjai csak az őket delegáló szervezeteket képviselhetik. Az Elnökség két tagja színművész.
5.4.    Az Elnökségbe delegált valamennyi tag megerősítéséről a Közgyűlés egy szavazással dönt. Az 5.3.1. pontban meghatározott feltételek teljesülését az Elnökség hivatalból vizsgálja, azok nem teljesülése esetén a delegáló szekciót új tag(ok) delegálására hívja fel.
5.5.    Az Elnökségben delegált tagot helyettesíteni nem lehet, a lemondott vagy visszahívott, ill. megszűnő tag helyére az érintett szekció új tagot delegál, akinek megerősítéséről a soron következő Közgyűlés dönt. Az Elnökség tagjának mandátuma megszűnik, ha megválasztásának feltételei nem teljesülnek.
5.6.    Az Elnökség szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, évi 2 alkalommal kibővített elnökségi ülést köteles tartani, melyre a tag színház-szakmai társadalmi szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívja. Ülésein a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt.
5.7    Az Elnökség ülését 10 napon belül össze kell hívni,
ha az Elnök ezt kéri, továbbá,
ha az Elnökség három tagja, illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság írásban, az ok és cél megjelölésével ezt kezdeményezi.
5.8.    Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnök, és tagjainak legalább a fele jelen van. Határozatait – ha jelen Alapszabály, illetve az Elnökség eseti jelleggel másként nem dönt – nyílt szavazással hozza. Az Elnökség ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni.
5.9.    Az Elnökség hatáskörébe tartozik a Közgyűlés két ülése között a Társaság működésének operatív irányítása. Ennek keretében feladata:
a Társaság operatív bizottságaiban, ad hoc bizottságaiban folyó munka irányítása;
a Közgyűlés tárgyalási anyagainak előkészítése;
a Társaság működésével kapcsolatos, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben való döntés;
a Társaság éves pénzügyi tervéről és a terv végrehajtásáról való döntés;
a szakterületen működő más hazai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás;
a munkaszervezet ügyrendjének, valamint a Titkár és a titkársági alkalmazottak munkaköri leírásának jóváhagyása;
különböző szakmai kuratóriumok összeállítása, azok felkérése;
a szakmai érdekvédelem helyzetének figyelemmel kísérése és az indokolt javaslatok megtétele;
más szervezethez való csatlakozás, illetve abban a tagsági jogviszony megszüntetésének kezdeményezése;
a Társaságban tag tagsági jogviszonya megszüntetésének kezdeményezése (2.6 pont);
döntés – a célok megvalósításának gazdasági feltételei biztosítása érdekében – szervezet, gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről.
5.10.    Az Elnökség működéséről a Közgyűlésen az előző Közgyűléstől eltelt időszakra vonatkozóan köteles beszámolni.
5.11.    Az Elnökség működésének részletes szabályait saját ügyrendben határozhatja meg, amely nem lehet ellentétes az alapszabállyal. Az Elnökség, tagjai közül, az Elnök munkáját segítő ügyvivőket választhat.
5. 12.    Az Elnökség szabályzatot alkot, amely rendelkezik
olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, továbbá ha lehetséges személye megállapítható,
a Közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
a Társaság működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

VI.    A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
6.1.    A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: „PEB”) 3 főből áll, nem lehet tagja az Elnök, illetve az Elnökség tagja, továbbá olyan személy, aki a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Ugyancsak nem lehet a PEB tagja, aki a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve a jelen pontban említett személyek hozzátartozója.
6.2.    A PEB saját működési szabályzata (ügyrend) alapján ellenőrzi a Társaság Alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközöknek az Alapszabályban meghatározott célra történő hatékony és célravezető felhasználását, ellenőrzi a Társaság pénzügyeit, gazdálkodását. Megállapításairól tájékoztatja az Elnökséget és beszámol a Közgyűlésnek. A PEB ügyrendjét maga állapítja meg.
6.3.    A PEB munkájába szükség esetén bevonhatja az Etikai Bizottságot és a Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottságot, valamint a társaság bármely tagszervezetetét. Működésének tárgyi feltételeit a titkár biztosítja.
6.4.    A PEB-nek joga van a Társaság bármely fórumán részt venni, irataiba betekinteni, illetőleg képviseltetni magát. Súlyos rendellenesség észlelése esetén kezdeményezheti a rendkívüli Közgyűlés összehívását, de a Társaság működését érintő kérdésekben intézkedési jog nem illeti meg.
6. 5.    A PEB a Társaság ügyintéző és képviseleti szervének valamennyi tagjától jelentést, a társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
6. 6.    A PEB köteles a Közgyűlést, illetve az Elnökséget tájékoztatni, annak ülésének összehívását kezdeményezni, amennyiben tudomást szerez arról, hogy
a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség, illetve a Közgyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá
a Társaság vezető tisztségviselője felelősségét megalapozó tény merült fel.
6. 7.    Ha az Elnökség, illetve a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a PEB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

VII.    Etikai Bizottság
7. 1.    Az Etikai Bizottság 3 főből áll, eljárásának rendjét – az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően – maga állapítja meg.
7. 2.    Az Etikai Bizottság feladata: az Elnökség által oda utalt ügyekben, különösen a színházi területen szóba jövő szakmai és egyéb etikai kérdésekben állást foglal és azokat az Elnökség ill. Közgyűlés elé terjeszti;
7.3     Az Etikai Bizottság bármely tagszervezet indítványára, vagy a Közgyűlés megkeresésére eljár.

VIII.    Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság
8.1.    A Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság 3 főből áll, tagjává olyan személy jelölhető, aki jogi- gazdasági ügyekben megfelelő szakértelemmel rendelkezik.
8.2.    A Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság saját működési szabályzata szerint működik.
8.3.    A Jogi-gazdasági Tanácsadó Bizottság feladata:
a Társaság valamennyi jogi és gazdasági vonatkozású ügyeinek előkészítése - ideértve elsősorban az Alapszabály és az Ügyrend kidolgozását, a szaktevékenységgel összefüggő jogi és gazdasági kérdésekben a javaslatok kidolgozását is - valamint a tagság, a Közgyűlés és Elnökség munkájának jogi és gazdasági vonatkozású segítése.
a tagszervezetek egymás közti jogi és gazdasági ügyekben való tájékoztatása
közreműködik a Társaság költségvetésének előkészítésében

IX    A Társaság ideiglenes bizottságai
A Társaság Elnöksége a Társaság céljának megvalósításával illetve működésének hatékonyságával kapcsolatos egyes különleges, esetleg több tagszervezetet érintő szakmai feladatok megoldására, szervezési, módszertani kérdések kidolgozására ideiglenes bizottságokat létesíthet és szükség szerinti időtartamra működtethet. Az ideiglenes bizottságok feladatait, szervezetét és működését az Elnökség esetenként határozza meg. A Bizottságok végzett munkájukról elnökeik útján az Elnökségnek és a Közgyűlésnek kötelesek beszámolni.

Színházvezetői Bizottság
9.1    A Társaság a területet érintő foglalkoztatói érdekegyeztetés érdekében Színházvezetői Bizottságot működtethet.     A Színházvezetői Bizottság tagjai a Színházi Szekciók (2.2 bek. 1.-5. pont) tagjainak aláírásra jogosult képviselői, illetve az általuk megbízott szakértők, valamint a Társaság Elnöke.
9.2.    A Színházvezetői Bizottság képviseletre jogosult vezetőjét saját tagjai közül választja, a Közgyűlés határozatainak eleget téve saját működési szabályzata szerint működik.
9.3.    Foglalkoztatói érdekérvényesítési tevékenysége során a Színházvezetői Bizottság a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben egyeztetést folytathat, megállapodásokat köthet. A Színházvezetői Bizottság egyéb kérdésekben az Elnökség felhatalmazása alapján, annak keretei között járhat el.
9.4    A Színházvezetői Bizottság tagjai képviseletében kollektív szerződést köthet.
Foglalkoztatotti Bizottság
9.5    A Bizottság tagja a Társaság azon tagja lehet, melynek létesítő okirata szerinti tevékenysége kiterjed a színházakban munkaviszonyban, közalkalmazotti, ill. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek érdekképviseletére.
9.6    A Bizottságot bármely tag indítványára az Elnökség állítja fel, tevékenységéről a Közgyűlésnek és az Elnökségnek beszámol.

X.    A Társaság tisztségviselőinek hatásköre
10.1.    Az Elnökség, az Ügyvivők és a Titkár képviseleti jogköre:
A Társaságot a hatóságok és más belföldi, ill. nemzetközi szervezetek előtt az Elnök, az Elnök megbízásából a megbízás keretei közt bármely Ügyvivő, illetve az Elnökség megbízásából a megbízás keretei közt bármely elnökségi tag önállóan képviselheti.
10.2.    A titkári tisztséget az Elnökség döntése alapján munkaviszony keretében kell betölteni. A titkár a Társaságot az Elnökség eseti, vagy állandó meghatalmazása alapján, annak keretei között képviseli. A titkár felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.
10.3.    A Titkár feladata:
gondoskodik a Közgyűlés Alapszabály szerinti összehívásáról, ellátja a technikai teendőket;
elvégzi a Közgyűlés és az Elnökségi ülések adminisztrációját;
ellenőrzi a vezető szervek összehívásában és munkájában az Alapszabály előírásainak betartását, valamint a vezető szervek határozatainak végrehajtását;
a Társaság vezető szerveinek ülései között folyamatosan intézi a Társaság ügyeit, e szervek határozatainak megfelelően;
előkészíti a Közgyűlés, és az Elnökség üléseit, biztosítja működésüket, gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, valamint a határozatok nyilvántartásáról és azok végrehajtásáról;
az Elnökség által meghatározott értékhatárig egyedül, azon felül az Elnökkel együtt utalványoz a Társaság jóváhagyott pénzügyi tervei alapján; e ténykedéséért a felügyeletre és ellenőrzésre jogosult szerveknek felelős;
összehangolja a Társaság munkáját;
irányítja a Társaság Titkárságának tevékenységét, annak alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
szervezi a társaság rendezvényeit;
engedélyezi, ill. aláírja a megbízásos munkákkal kapcsolatos ügyiratokat;

XI.    A Társaság Titkársága
A Társaság munkaszervezete a Titkárság, melynek működését ügyrendben kell szabályozni.
A Titkárság feladatait a Titkár irányításával működő alkalmazottak látják el.

XII.    A Társaság gazdálkodása
12.1.    A Társaság kiadásait tagdíjakból, az államháztartás alrendszerei, valamint más jogi és természetes személyek adományaiból, pályázatok útján elnyert támogatásokból, valamint vállalkozási tevékenységéből fedezi. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Társaság a gazdálkodása során elért bevételt nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
12.2. A Társaság bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételt, amelyből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.
12.3. A Társaság a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

XIII.    Vegyes rendelkezések
13.1.    A Társaság gazdasági ügyei:
A Társaság éves pénzügyi tervét a Titkár készíti elő, és az Elnökség fogadja el.
A Társaság a rendelkezésre álló eszközöket - a mindenkori pénzügyi rendelkezéseknek megfelelően - a pénzügyi terv szerint a Titkár irányítása alapján használja fel.
A Titkárral kapcsolatos kifizetéseket az Elnök, vagy az Elnökség egy általa megbízott tagja utalványozza.
Az éves pénzügyi terv esetleges módosítását, a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a Társaság éves tervén belüli átcsoportosítását az Elnökség hagyja jóvá.
Szakmai programok pénzügyi fedezetét a Társaság különböző pályázatok révén biztosítja.
A Társaság gazdasági ügyeit a Gazdasági Hivatal intézi a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, ill. a Titkár felügyeletével.

13.2.    A Társaság megszűnése
A Társaság feloszlik, ha azt a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja;
A közgyűlés kétharmados többséggel kimondhatja, hogy a szervezet más társadalmi szervezettel egyesül;
A Társaság megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után Közgyűlésnek kell határoznia a megmaradt vagyon felhasználásáról. A megszűnéssel kapcsolatos feladatokat a közgyűlés által kijelölt felszámoló/k/ teljesítik.

13.3. Hatálybalépés:
A jelen Alapszabályt a 2011. május 30.-i Közgyűlése fogadta el aznapi hatállyal.

Budapest, 2011. május hó 31. napján